Szemhéjgyulladás és szemhéjszéli gyulladás

A gyulladás hátterében számos ok állhat, többek között bakteriális fertőzések, allergiás reakciók, parazitás támadások vagy akár autoimmun betegségek is. A tünetek sokfélék lehetnek, a szemhéj duzzanatától, vörösségétől és pörkösödésétől kezdve a szőrhiányon át a komolyabb szemhéjdeformitásokig, amelyek akár műtéti beavatkozást is igényelhetnek. Ezen kívül, a blepharitis gyakran nem csak helyi, hanem az egész szervezetet érintő betegség része is lehet, ami tovább bonyolítja a diagnózist és a kezelést.

A kutyák szemhéj- és szemhéjszéli gyulladásának megértése és kezelése elengedhetetlen a súlyosabb szövődmények megelőzése és az állat életminőségének javítása érdekében. Ez a cikk átfogó betekintést nyújt a betegség különböző formáiba, a lehetséges okokba és a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekbe, hogy segítse az állattartókat és az állatorvosokat az ezzel kapcsolatos kihívások kezelésében.

a szemhéj felépítése és funkciója

A szemhéj a szemgolyót védi, segít a könny terjesztésében. Kivülről szőrös bőr, belülről nyálkahártyával fedett. A felső szemhéj jobban, az alsó kevésbé mobil.

Kutyákban általában a születést követő 10-14. napon nyílik ki a szem.

A szemhéj szélén mirigyek találhatók, nevük: meibom mirigyek. Ezek termelik a könny stabilitásáért felelős, olajszerű váladékot (meibomot). 

Mely problémákról lesz szó a cikkben részletesebben is?

1. Szemhéj gyulladás (blepharitis): Baktériumok (pl. Streptococcus, Staphylococcus) által okozott, gyakran egész szervezetet érintő betegség, mely pörkös, gyulladt, fájdalmas szemhéjakat eredményezhet.

2. A szemhéjszéli mirigyek gyulladásai (meibomitis/ meibom adenitis): Az egész szemhéjszélt érintő, gyakran baktériumos fertőzés által okozott gyulladás, melynek tünetei között szerepel a mirigyek váladékának besűrűsödése, a szemhéj duzzanata, fájdalma.

3. Árpa (hordeolum): Általánosan értendő szemhéjgyulladás, mely atópiás bőrgyulladás részeként is kialakulhat, és intenzív bőrviszketéssel, kipirultsággal, szőrhullással jár.

4. Autoimmun szemhéjgyulladás: Olyan szemhéjgyulladások, melyek autoimmun betegségek, például juvenilis cellulitis, pemphigus, lupus betegségek vagy uveodermatológiás szindróma részeként jelentkeznek.

5. Parazitás szemhéjgyulladás: Szőrtüsző atkák (Demodex) által okozott gyulladás, mely gyakran másodlagos bakteriális fertőzéssel együtt manifesztálódik.

6. Allergiás szemhéjgyulladás: Helyi allergének vagy szisztémás allergiás reakciók (pl. oltásra vagy rovarcsípésre adott reakció) által kiváltott gyulladás, mely akut duzzanatot és gyulladást okozhat a szemhéjon és környékén.

Ezek a betegségek és állapotok különböző kezelési módokat igényelnek, többek között antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőket, immunrendszer-moduláló kezeléseket, antihisztaminokat, kortikoszteroidokat és parazita ellenes szereket.

A szemhéjak betegségei

A rendellenes szemhéjállások (ectropium és entropium), rendellenes szempillák vagy szemhéj sérülései és daganataik leírása másik cikkeinkben találhatók: Entropium és ectropium – Szemhéj rendellenességek

A szemhéjgyulladást számos háttérok kiválthatja (lsd. lentebb). Ezek a sokszor fájdalmas betegségek hosszú távon a szemhéjak deformítását, szemhéjállási rendellenességet okozhatnak, melyek a betegség kezelése után korrekciós műtéti kezelést igényelnek.

Lehet helyi, de gyakran egész szervezetet érintő betegség része. Gyakran okozza baktérium (Streptococcus, Staphylococcus). Tünetei a duzzadt, gyulladt, fájdalmas, pörkös szemhéjak, melyek később szőrhiányossá válnak, kifekélyesednek. Több hetes/ hónapos helyi és szájon át adott antibiotikum és szükség esetén gyulladáscsökkentővel gyógyítható.

Ennek egyik fajtája a fiatal kölyökkutyákat érintő gennyes bőr és nyirokcsomó gyulladás (juvenilis cellulitis). Kialakulásának pontos oka ismeretlen, de autoimmun folyamat feltételezhető, mert az immunrendszert visszafogó (immunszupresszív) szisztémás glükokortikoid kezelésre jól reagál.

Parazitás szemhéjgyulladás

Szemhéjgyulladást okozhat parazitás fertőzés. Ilyen a szőrtüsző atka (Demodex), mely egészséges szervezetben is jelen van a szőrtüszőkben, de az immunrendszer gyengesége miatt elszaporodhat és tüneteket okoz, sokszor másodlagos bakteriális fertőzéssel együtt. Szemek körüli, szőrhiányos, enyhén-vagy közepesen viszkető, gyulladt bőrelváltozás, mely bakteriális felülfertőzés során gennyes hólyagokat okoz.

Ritkábban, de súlyosabban viszkető bőrtüneteket és szemgyulladást okozhat a kutyák rühössége (Sarcoptes) is. Ezekre a parazitás fertőzésekre gyógyszeres samponok, vagy szájon át adott parazita ellenes szerek használhatóak, szükség esetén az immunrendszer erősítésével együtt.

Allergiás szemhéjgyulladás

Akut allergiás beteggés kialakulhat helyi allergén hatására (ún. kontakt allergia (pl. bizonyos gyógyszerek, szemcseppek vagy fertőtlenítő szerek hatására)). Ilyenkor az adott szer használatának azonnali megszüntetésére gyorsan elmúlnak a tünetek

Gyorsan kialakuló, látványos tünetekkel (szem-  és arc duzzanata, ritkán a légcső duzzanata, szűkülete) járhat oltásra, rovarcsípésre (pl. darázs, méh) kialakuló allergia. Ezek gyorsan alkalmazott megfelelő kezelésre (pl. antihisztamin, kortikoszteroid, andrenalin) jól reagálnak.

Atópiás bőrgyulladás részeként is kalakulhat szemgyulladás. Általában néhány éves állatokban kialakuló, intenzív bőrviszketéssel és kipirultsággal, szőrhullással, másodlagos bakteriális és/ vagy gombás fertőzéssel jár. A szemhéjgyulladás mellett gyakoria kötőhártya gyulladás, fokozott könnyezés, szem váladékozása, esetleg másodlagos szárazszem betegség. Okozhatja bizonyos táplálék összetevő vagy pollen, háziporatka, levegőben lévő gombaspóra is. Ez átlalános tünetekkel jár és a kiváltó allergén „elkerülésével” vagy ha ez nem lehetséges, immunterápiával, gyógyszeres terápiával kezelhetőek a tünetek.

Autoimmun szemhéjgyulladás

Csak helyi, vagy egész szervezetet érintő immunmediált (autóimmun) betegségek részeként is kialulhat szemhéjgyulladás. Ilyenek a testszterte bőrgyulladást okozó pemphigus és lupus betegségek vagy a főként szánhúzó kutyákat, akitákat érintő ún. uveodermatológiás szindróma. Ez utóbbi komoly tüneteket, gyakran vakságot okozó szemelváltozásokat, kötőhártya gyulladást, szemhéj gyulladást, a bőr-nyálkahártya átmenetek gyulldását, szőr kifehéredését okozza.

Az autoimmun betegségek intnezív immunszupresszív (immunrendszert fékező) terápiával kezelhetőek.

A szemhéjszéli mirigyek gyulladásai

Teljes szemhéjszélt érintő gyulladás az ún. meibomitis / meibom adenitis. Ilyenkor az egész szemhéj, gyakran mind a négy érintett. Meg van duzzadva, egyenetlen a felszíne, nyálkahártyája kipirult és általában fájdalmas is. A mirigyek váladéka besűrüsödik, opálos, zavaros színűvé válik, esetenként nehezen, vagy nem ürülnek.

Hátterében gyakran baktériumos (leggyakrabban Staphylococcus) fertőzés áll. Helyi és szájon át adott gyulladáscsökkentő és antibiotikum, meleg borogatás és a a következményes könnyminőség romlás műkönnyes javítása szükséges. Előfordul, hogy a mirigyek visszafordíthatatlan károsodása miatt egész életen át tartó műkönny adása szükséges.

Árpa (hordeolum)

A szemhéjszéli mirigyek egy részét érintő fertőző gyulladás. Kipirult, fájdalmas, duzzadt nyálkahártya. Helyi antibiotikumos és gyulladáscsökkentő kezelésre általában jól reagál.

Jégárpa (chalazion)

A szemhéjszéli mirigyek folyamatos ürülése akadályozottá válik. Ennek különböző okai lehetnek, pl. szemhéjszéli daganat, trauma, vagy ritkán helyi gyulladás is. A folyamtosan termelődő, de ürülni képtelen mirigyekben így gyulladás alakul ki. Általában nem fájdalmas, lencsényi, borsnyi nagyságú, a nyálkhahártya felöl nézve sárgás színű duzzanat.

Melleg borogatás és helyi kezelés önmagában legtöbbször nem elegendő és sebészi kimetszés/ a feltelt mirigyek megnyitása és kitisztítása szükséges.