Képzelje el, hogy kedvenc háziállata, akit annyira szeret, hirtelen elveszíti látását a magas szemnyomás miatt. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szemészeti vizsgálat és a szemnyomás rendszeres mérése. A tonometriás vizsgálatok nélkül a glaukóma korai jeleit nem lehet felismerni, és ez késleltetheti a szükséges kezelést, amely végzetes következményekkel járhat.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan mérhető a szemnyomás, és milyen módszerek állnak rendelkezésre. Megtudhatja, milyen tonométerek vannak, melyik mikor jó választás és hogyan segíthet ezek használata megóvni kedvence látását. Olvassa el cikkünket, és tudjon meg többet arról, hogyan tarthatja kedvence szemét egészségesen!
Szemnyomás mérés
A szemnyomás mérését tonometriának nevezzük, ami elengedhetetlen része egy alapos szemészeti vizsgálatnak. Fontos a glaukóma (más néven zöld hályog - vagyis magas szemnyomás) diagnosztizálására, valamint monitorozására, de nem lehet figyelmen kívül hagyni például a „piros szem“ vizsgálatánál (pl.: kötőhártyagyulladás, belső szemgyulladás), fokális vagy diffúz szaruhártyaödémánál, szemüregi betegségnél vagy lencse luxációnál.
Ez egy pillanatnyi értéket mér, de a rendszeres ellenőrzéssel képet kaphatunk a szemnyomás alakulásáról és a terápiára adott válaszáról.
Normál szemnyomás értékek
A legtöbb állatnál a normál szemnyomás érték (angolul: IOP - intraocular pressure) valahol 15 és 25 Hgmm (higanymilliméter) között van. Az átlagos érték vagy skála állatfajonként változik, de kutyában 15-18 Hgmm, macskában 17-19 Hgmm, nyúlban 15-20 Hgmm és lóban 17-28 Hgmm.
Érdekességként, a legmagasabb átlagos értéket rinocéroszban és a legalacsonyabb csincsillában mérték. Ideálisan a két szem között a maximum 8 Hgmm különbségnek kell lennie. Ha ez nem így van, akkor további vizsgálatokra van szükség a háttérok feltárására.
Direkt szemnyomás mérés
A direkt vagyis a közvetlen szemnyomás mérés manométerrel történik, ami a legpontosabb értéket méri, de ez invazív eljárás és nem praktikus a klinikumban.
Indirekt szemnyomás mérés
Az indirekt szemnyomás mérés a szaruhártya feszességéből számítja az értéket. Ez gyors, egyszerű és nem invazív eljárás, ami minimális diszkomforttal jár. Ezt két csoportra lehet osztani: ujjal tapintás vagy géppel mérés, és az utóbbin belül három fajtát is lehet elkülöníteni (Schiotz, applanációs vagy visszapattanó).
A) Érintéses vagy ujjal mérés:
Ezzel a technikával csak megbecsülni lehet a szemnyomást, a pontos értéket nem lehet megmondani. Technika: a becsukott szem felső szemhéjára helyezzük a hüvelyk- vagy mutatóujjunkat, majd óvatosan megnyomjuk a szemet. Egyszerre megnyomva a két szemet összehasonlíthatjuk őket, és a szem feszességéből lehet durván következtetni, hogy nagyon magas vagy nagyon alacsony a nyomás.
B) Műszeres tonometria:
1) Schiotz tonométer:
Ezt a tonométert kifejezetten embereknek gyártották, így az anatómiai különbségek miatt állatokban pontatlanul tud mérni. További hátránya, hogy szaruhártya- vagy szemműtét után nem lehet használni, illetve a felülete 9 mm-es, így pici szemeknél sem használható (pl.: kiskutya, kiscica, tengerimalac...stb). Az állat fejét egy felfelé néző pozícióba szükséges emelni, majd az elérzéstelenített szaruhártyára kell merőlegesen felhelyezni a tonométert, és a nyomást a szaruhártya benyomódásából méri. Mára már a sok hátránya miatt ez az eszköz kikopott a használatból.
2) Applanációs tonométer:
Többféle applanációs tonométer van a piacon, de az állatorvoslásban leggyakrabban használt márka a Tono-Pen. Ez egy hordozható, elemmel működő digitális szemnyomásmérő. Az eszköz egy 3-4 mm-es átmérőjű hegyben végződik, aminek a közepén egy nyomásérzékeny membrán helyezkedik el. A hegy egy egyszer használatos latex membránnal van letakarva, ezzel védve az érzékeny membránt, illetve megakadályozza a fertőzés átvitelét egy másik szemre.
A szemgolyó megnyomása nélkül kell a szemhéjakat óvatosan széthúzni, majd óvatosan az érzéstelenített szaruhártyához kell érinteni a hegyet. Ezt többször kell ismételni, és az értékeket átlagolva adja meg a szemnyomást. Előnye, hogy bármilyen pozícióban használható. Könnyű használata, hordozhatósága, megbízhatósága és ára miatt népszerű lett, és széles körben használják a mai napig.
3) Visszapattanó vagy rebound tonométer:
Nevéből következtetve a mechanikai működésének sajátossága, hogy a szemtől egy bizonyos fix távolságon belül tartva az eszközt, a kilőtt tompa végű tű visszapattanásából méri az értéket. Előnye, hogy érzéstelenítés nélkül is használható, mert nem okoz fájdalmat és nem befolyásolja a mért értéket, valamint kis cserélhető hegye miatt kisebb szemekben, akár egzotikus állatoknál is alkalmazható.
Hátránya, hogy csak vízszintesen lehet mérni az eszközzel, ezért erősebb lefogás nélkül helyben kell maradnia az állatnak, mert rossz fogás esetén könnyen fals magas értéket kaphatunk. A TonoVet több kutatásban és állatfajnál is a legpontosabb szemnyomásokat mérte, így a szemészetben ezzel az eszközzel találkozhatunk a leggyakrabban.
Mérést befolyásoló tényezők:
- Szoros nyakörv, erős fogás, főleg nyaktájékon
- Idősebb állatokban alacsonyabb szemnyomást mérhetünk kóros elváltozás nélkül
- Nembeli különbséget csak oroszlánoknál figyeltek meg, de macskában a reproduktív státusz befolyásolhatja
- Napszak: kutyákban délután vagy este alacsonyabb, macskákban a legnagyobb szemnyomást este lehet mérni és utána fokozatosan csökken
- Szaruhártya kóros elváltozása (pl.: ödéma, pigmentáció)
Helyes szemnyomásmérés
- Lehetőleg éber állaton
- Inkább ülő pozícióban
- Minimális lefogással
- Szemhéjak széthúzása nélkül
- Pupillatágítás előtt
Otthoni körülmények között nem mindig lehet egyértelműen megállapítani, hogy kedvencünknek magas szemnyomása van, mert az általános tünetek (hunyorgás, könnyezés, kipirultság, elszürkülés) akár utalhatnak más betegségre is, ezért mindenképpen mihamarabbi szemészeti szakvizsgálat javasolt vagy ha a diagnózis másik rendelőben történik és nincs lehetőség megfelelő ellátásra. Szemnyomás értéket szemvizsgálatnál mindig mérünk, így ezzel együtt képet kapunk a szem általános állapotáról.
Ha a felmenők között genetikailag nem fordult elő zöld hályog, akkor nincs szükség folyamatos monitorozásra, csak panasz esetén javasolt mérni. Viszont az olyan állatoknál, ahol már az egyik szem érintett, azoknak havonta javasolt kontroll szemnyomás mérés és 3 vagy 6 havonta orvosi felülvizsgálat.
Akut glaukómás roham esetén azonnali beavatkozás szükséges a látás, valamint a szem megőrzése érdekében (sűrű szemcseppezés és/vagy elülső szemcsarnok szúrása), mivel ilyen esetben órák alatt megvakulhat az állat. Krónikus magas szemnyomás esetén általában már vak állatokkal találkozunk és ebben az esetben a prognózis rosszabb, mivel ez folyamatos fájdalommal jár, gyakran a szem eltávolítását vagy protézis behelyezését javasoljuk. Bővebben a glaukómáról itt olvashat.
