Amikor a fény belép a szembe és eléri a retinát, a fotoreceptorokat működésbe hozza. Ezáltal elektromos potenciált alakít ki, ami az idegeken tovább haladva, eljut egészen az agyban a látókéregig, ott kialakítva a képet. Ezt az elektromos aktivitást meg lehet mérni speciális eszközökkel, ami az állatorvoslásban nagy jelentőséggel bír. A leggyakrabban használt eljárás a Flash ERG (fERG), ami a retina külső rétegének működését vizsgálja.
Csak az ERG vizsgálat nem képes megmondani, hogy mennyire látóképes az állat, ahhoz egyéb vizsgálatok is szükségesek az elbíráláshoz (pl.: labirintus teszt, kórtörténet...stb).
Az ERG vizsgálatot leggyakrabban a szürkehályog műtétek előtt végzik, vagy látásromlás esetleg vakság esetén, amikor el kell különíteni, hogy a retina érintett vagy mélyebben van-e a probléma. Például a SARD (Sudden acquired retinal degeneration syndrome) és a látóideg gyulladás (optic neuritis) is hirtelen kialakuló látásvesztést okoz, normál szemfenékkel és tág pupillákkal, amik ezzel az eljárással egyértelműen elkülöníthetőek egymástól.
Egy érett szürkehályogos lencse miatt egy alap szemészeti vizsgálat során nehéz megítélni a retina állapotát. Mivel a szürkehályog és a retina degeneráció egy időben is érinthet egy állatot, ha a retina nem működik rendesen, akkor a műtét ellenére sem lesz látóképes a kedvencünk. Valamint ha választani kell két szem közül melyik legyen megműtve, akkor az ERG vizsgálattal el lehet dönteni, hogy melyik szemmel fog nagyobb valószínűséggel látni. Itt olvashatsz a többet a szürkehályogról.
Ezeken kívül ezt a vizsgálatot használni lehet még öröklődő retina betegségek korai szűrésére is. Mert már a retina elváltozása vagy viselkedésbeli változások megfigyelése előtt ki lehet mutatni a betegséget.
Öröklődő retina betegségek
Sok kutyafajtában írtak már le öröklődő betegségeket, de macskákban ezek ritkák. A szakirodalom szerint abesszín fajtában előfordulhat, de bengál és perzsa fajtáknál is megfigyelték már.
Hemeralopia (achromatopsia) vagyis nappali vakság:
Nem progresszív:
Klinikai tünetek (viselkedésbeli tünetek, amik az éjszakai látást nem érintik) általában 8-10 hetesen vehetőek észre. Alap szemészeti vizsgálat során szemfeneken nem látható elváltozás, csak ERG-vel.
Progresszív:
A nem progresszív fajtájához képest ez akár érintheti az éjszakai látást is és a szemfenéken is láthatóak tünetek.
Progressive Retinal Atrophy (PRA) - progresszív retina atrófia
Két formáját figyelték meg. Az egyik a korai, más néven retina diszplázia, amit kölyök kutyákban kb 2-3 hónapos korban már diagnosztizálni lehet. Vagy a késői, ami felnőtt kutyákban 3-9 éves kor között jelentkezik. Itt olvashatsz a többet a PRA-ról.
Éjszakai vakság
Genetikailag öröklődő betegség, ami nem érinti a nappali látást. Szemfenék vizsgálatnál nem látható elváltozás, ezért a diagnózis felállításához elengedhetetlen az ERG vizsgálat.
SARD (Sudden Acquired Retinal Degeneration Syndrome) - „hirtelen kialakult retina elhalás“
A közép vagy idős kutyákat érinti, leggyakrabban túlsúlyos ivartalanított szukákat. Kialakulásának oka még tisztázatlan, de a háttérben immunrendszerbeli változást gyanítanak, így genetikai öröklődéséről sincs adat. Itt olvashatsz többet a SARD-ról.
Tipikus tünet a hirtelen kialakuló vakság. A pupillák tágak, fényre nem reagálnak és a szemfenéken sincs elváltozás az elején, csak hónapok múlva látható.
Az ERG vizsgálathoz szükséges felszerelés egy stimulátor, ami a megfelelő nagyságú és erősségű fényt bocsátja ki a retinára. A retina által leadott elektromos potenciál annyira kicsi, hogy szükség van még egy jelerősítőre is, valamint egy szűrőre, ami a környezeti elektromos zajt kiszűri. A szemre és a koponyára még három elektródot is fel kell helyezni a méréshez, amik továbbítják a gépbe az adatokat.
A beteg előkészítéséhez fontos kezdő lépés, a pupillatágítás. A páciensnek nem szabad mozognia, különben a vizsgálati mérést zavarja. Ha ez nem kivitelezhető, akkor egy felületes altatásra lesz szükség. A vizsgálatot sötétben és világosban is elvégzik, valamint többször is megismétlik, hogy a legpontosabb értékeket mérjék.
A kapott értékekeket a vizsgálatot végző orvos kiértékeli és további javaslatokat tesz azok alapján a kezelésre.
